1979
János Pál 1979-es lengyelországi apostoli útja volt a pápa első hivatalos látogatása az országban, miután Róma püspökévé választották. A június 2. és 10. közötti időszakban többek között Varsó, Gniezno, Czestochowa, Kalwaria Zebrzydowska, Krakkó és Nowy Targ volt a célállomás. A látogatás nagy jelentőséggel bírt a lengyelországi egyház és az egész ország számára. János Pál ezután találkozott a kormány képviselőivel, beszélt a város utcáin összegyűlt tömegekhez és miséket celebrált. A lengyelekhez intézett beszédei a remény és a szolidaritás üzenetét, valamint a szabadságra és az erkölcsi megújulásra való felhívást tartalmazta. A látogatás hozzájárult a nemzet szellemének megerősítéséhez, és segített elindítani a politikai változás folyamatát az országban.
1983
János Pál 1983. június 16. és 23. között második apostoli útját tette Lengyelországban. A látogatásra az országot sújtó hadiállapot idején került sor, és a Jasna Gora-kép jelenlétének 600. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepség előkészítéséhez kapcsolódott. Az állami hatóságok beleegyezésének hiánya ellenére az egyházi hatóságok úgy döntöttek, hogy meghívják a pápát, és 1983 júniusában látogatást tesznek. A pápa tartózkodása alatt lengyel tömegekkel találkozott, és három, a lengyelországi római katolikus egyházhoz szorosan kapcsolódó személyiséget boldoggá avatott. Az utazás mottója a "Béke neked, Lengyelország, hazám" volt.
1987
János Pál harmadik lengyelországi apostoli útjára 1987. június nyolcadikától tizennegyedikéig került sor, melynek mottója: "Ő mindvégig szerette őket". Ez a zarándoklat az akkor zajló Második Országos Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódott. A pápa a zarándokút során számos várost meglátogatott, és különböző embercsoportokkal találkozott, a papságtól a hétköznapi hívekig. Beszédei főként a hithez és a szeretethez kapcsolódó témákra összpontosítottak. János Pál pápa az utazást arra használta fel, hogy hangsúlyozza az Eucharisztia fontosságát és szerepét a keresztények életében. Itt tartózkodása alatt a pápa boldoggá avatta Boldog Karolina Kózkównát, akit a jámborság és az Isten iránti engedelmesség példaképének tartanak. Ez az utazás fontos esemény volt a lengyelországi egyház számára, mivel hozzájárult a hit és a lelkiség fejlődéséhez, valamint az egyház helyzetének megerősítéséhez az országban.
1991-es év
A lengyel pápa negyedik lengyelországi apostoli útjára 1991-ben került sor, amely a "Adjatok hálát Istennek, ne oltsátok ki a lelket" jelmondathoz kapcsolódott. A zarándoklat célja a hit és a spiritualitás megerősítése volt egy olyan országban, amely éppen politikai átalakuláson ment keresztül, és szakított a kormány által előírt ateizmussal. Látogatása egyben hálája kifejezése is volt Istennek a Lengyelország által kapott ajándékokért és kegyelmekért. A zarándoklat június elsejétől kilencedikéig tartott. János Pál ez idő alatt számos várost meglátogatott, többek között: Koszalin, Przemyśl, Włocławek, Kielce és Lubaczów.
1995-ös év
János Pál következő lengyelországi zarándokútja egy rövid látogatás volt a Bielsko-Żywieci egyházmegyében, amelyre 1995. május huszonkettedikén került sor, és amely a csehországi útjának része volt. A pápa ezután ellátogatott a sziléziai vajdaság városaiba, köztük Skoczówba és Bielsko-Białába. Ez a zarándoklat volt II. János Pál egyetlen nem hivatalos lengyelországi útja, amelyet a helyi kormány szervezett.
E rövid látogatás során II. János Pál hangsúlyozta a lelkiismeretépítés szükségességét, amely nagyon fontos eleme egy demokratikus és heterogén társadalom működésének. A Szentatya akkoriban aggodalmát fejezte ki a demokrácia korában kialakuló növekvő intolerancia miatt, és a mások iránti tisztelet és tolerancia előmozdítására szólított fel. Ez fontos figyelmeztetés volt a lengyelek számára, hogy ne feledjék, minden ember megérdemli a tiszteletet és a méltóságot, származástól vagy hittől függetlenül.
1997
A május 31-től június 10-ig tartó zarándoklat a 46. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódott, amelynek témája az "Eucharisztia és szabadság" volt. A pápa ekkor részt vett a Szent Adalbert halálának millenniuma alkalmából rendezett európai ünnepségen is Gnieznóban, amelyen rajta kívül hét közép- és kelet-európai ország elnöke vett részt. A lengyel pápa részt vett a Jagelló Egyetem teológiai karának hatszázadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken is.
1999-es év
János Pál hetedik apostoli útja június ötödikétől tizenhetedikéig tartott, és a leghosszabb pápai zarándoklat volt Lengyelországban. A pápa itt tartózkodása alatt a jelentősebb események közé tartozott a június tizenegyedikei szejmlátogatás. János Pál látogatásával kapcsolatban később emléktáblát helyeztek el a Szejm nagytermében. Varsó mellett a pápa ezután többek között Sosnowiecbe, Toruńba és Gdańskba is ellátogatott.
2002-es év
János Pál pápasága alatt tett utolsó útjára augusztus tizenhat és tizenkilenc között került sor, és elsősorban a krakkó-Łagienniki szentélyegyüttes felszentelésére irányult, amely a katolikus egyház szentje, Faustyna Kowalska apáca hamvainak nyughelye.
